Tevékenység célja: Segítsen a résztvevőknek azonosítani a pesszimista vagy negatív gondolatokat, amelyek a mindennapi életükben felmerülhetnek (különösen csoportos környezetben, például egy táborban), és megtanulják, hogyan fogalmazhatják meg ezeket realisztikusabb, konstruktívabb vagy optimistább módon.

Előkészítés: Készítsen elő és adjon minden résztvevőnek egy lapot három oszloppal:

• 1. oszlop: Negatív gondolatok
• 2. oszlop: 100%-ban igazak?
• 3. oszlop: Realisztikus/pozitív átfogalmazás

A fejléceket egy táblára vagy több papírlapra is felírhatja, hogy mindenki láthassa őket munka közben.

A tevékenység kezdete: Magyarázza el a résztvevőknek, hogy előbb-utóbb mindenkinek vannak olyan gondolatai, amelyek elkedvetlenítik, kétségeket keltenek bennük, vagy megakadályozzák a tenni akarást. Ez a tevékenység célja, hogy azonosítsa és átformálja ezeket a gondolatokat, hogy jobban tudják kezelni őket, és pozitívabban cselekedhessenek.

Példa: Gondoltál már valaha olyasmire, hogy „Nem vagyok jó ebben”, vagy „Biztos vagyok benne, hogy elrontom”? Ma megtanuljuk, hogyan formáljuk át ezeket a gondolatokat, és hogyan lássuk egy hasznosabb és realisztikusabb perspektívából.

Megvalósítás: Egyéni munka: Ossza ki a munkalapot minden résztvevőnek. Kérje meg őket, hogy gondoljanak legalább három negatív/pesszimista gondolatra, ami a közelmúltban felmerült bennük (ezek kapcsolódhatnak a táborhoz, a csoporthoz, vagy valami személyes élményhez), majd mindegyiket írja le az első oszlopba.

Segítségképpen osszon meg néhány gyakori példát:

• „Én ebben nem vagyok jó.”
• „A véleményem nem számít.”
• „Biztosan el fogjuk veszíteni a játékot.”
• „Ez soha nem fog működni.”
• „Csak idegesítem a csoportot.”

Ezután a második oszlopban fel kell tenniük maguknak a kérdést: 100%-ig igaz, amit gondolok? Vagy van más módja is a megközelítésnek?

Végül a harmadik oszlopban írd le a gondolat egy realisztikusabb vagy konstruktívabb változatát.

Negatív gondolatok	100%-ban igazak?	Realisztikus/pozitív átfogalmazás
„Én ebben nem vagyok jó.”	Nem, még csak most kezdtem.	“Még sokat kell tanulnom, és hibázni bárki tud.”
“Senki nem hallgat rám”	Nem, néha az emberek hallgatnak rám.	“Találhatnék egy jobb időt hogy megszólaljak.”

Megvalósítás: Csoportos megosztás: Kérje meg a résztvevőket (ha nincs ellenvetésük), hogy osszanak meg egy példát a csoporttal. Ez segít mindenkinek látni, hogy másoknak is vannak hasonló gondolataik, és hogy együtt fel tudják dolgozni azokat. Használhatsz olyan kérdéseket, mint:

• „Szeretné valaki megosztani, hogyan formálta át az egyik gondolatát?”
• „Gondoltál már valaha ehhez hasonlóra? Mi segített hogy másképp lásd?”

Ez empátiát épít, és normalizálja azt a tényt, hogy mindannyian szembesülünk néha nehéz gondolatokkal.

Összefoglalás/kikérdezés: Kérje meg a résztvevőket, hogy válasszanak ki egyet az átfogalmazott gondolataik közül, és kötelezzék el magukat amellett, hogy a nap vagy a hét további részében emlékezni fognak rá és alkalmazzák. Megkérheti őket arra is, hogy írják fel ezt a pozitív gondolatot egy kártyára, amit magukkal vihetnek, vagy akasszák fel egy csoportos falfestményre.

Íme néhány reflexív kérdés, amit feltehet a táborozóknak:

• Melyik gondolatot volt a legnehezebb átfogalmazni?
• Milyen érzés volt rájönni, hogy átalakíthatnád valami hasznosabbá?
• Mi segít abban, hogy pozitívabban gondolkodj?
• Mit fogsz tenni legközelebb, ha negatív gondolatod támad?

Eszközök: Papírlapok és tollak